Hogyan alakíthatják át az okos szerződések az iparágakat?

Az intelligens szerződés egy számítógépes kód, amely az érintett felek által elfogadott protokollok halmazát alkotja a folyamatok újragondolása és automatizálása érdekében. Amikor ezek az előre meghatározott feltételek teljesülnek, a okos szerződés automatikusan végrehajtódik a várt kimenet biztosítása érdekében. Az intelligens szerződések előnyei leginkább azoknál a vállalkozásoknál mutatkoznak meg, ahol kihasználhatják ezt az innovációt a harmadik fél bevonásának kiküszöbölésével.

Az intelligens szerződések ötletét és koncepcióját alapvetően 1996-ban vezette be egy Nick Szabó nevű informatikus és mérnök, aki a következőképpen határozta meg őket:

„Számítógépes tranzakciós protokollok, amelyek végrehajtják a szerződés feltételeit. Az általános célok a közös szerződéses feltételek (például fizetési feltételek, zálogjogok, titoktartás és akár végrehajtás) teljesítése, a rosszindulatú és véletlenszerű kivételek minimalizálása, valamint a megbízható közvetítők iránti igény minimalizálása. Kapcsolódó gazdasági célok közé tartozik a csalásból eredő veszteség, a választottbírósági és végrehajtási költségek, valamint egyéb tranzakciós költségek csökkentése.”

Bár az intelligens szerződéseket már 1996-ban felfedezték, 2009-ben léptek hatályba, amikor a blokklánc – egy biztonságos, decentralizált és megváltoztathatatlan nyilvántartási rendszer – megjelenése lehetővé tette a megvalósításukat. A blokklánc volt a csodaszer az intelligens szerződések azon fő problémájára, amely korábban akadályozta azok elterjedését, azaz a bizalom skálázását.

Az intelligens szerződés, konkrétan, egy blokklánc-alapú protokoll, amelynek célja a szerződések felhasználásának javítása. Az intelligens szerződés és a blokklánc ezen egyesítése tartalmazza az adott szerződésre vonatkozó összes információt, ezáltal csökkentve a működési költségeket és hatékonyabbá téve az egész folyamatot. Nem csoda tehát, hogy számos iparág beépíti ezt a digitális innovációt a rendszerébe, hogy megkönnyítse folyamatait és javítsa a végeredményt.

Hogyan befolyásolhatja az intelligens szerződések bevezetése a különböző iparágakat:

Kormány: Az intelligens szerződések radikálisan átalakíthatják az irányítást az adózási folyamat átláthatóságának bevezetésével. Jelenleg az alkalmazottak a munkáltatóikon keresztül fizetik az adókat. Az intelligens szerződések segítségével az egész folyamat automatizálható, ahol az alkalmazottaknak közvetlenül a kormányzati adóportálon kell megadniuk jövedelmi adataikat, integrálva az intelligens szerződéstechnológiával. A portál a megadott adatok alapján kiszámíthatja a levonandó adót, így kiküszöböli a közvetítőket, és költséghatékony, egyszerű, gyors és átlátható bérszámfejtési folyamatot eredményez.

Egészségügy: Ez egy olyan szektor, amelyet az adatkizsákmányolás, az adatmanipuláció és a közvetítők sújtanak. Az intelligens kapcsolatok beépítésével a betegek egészségügyi adataiba ezek a problémák nagymértékben leküzdhetők. Az egészségügyi nyilvántartás biztonsága a következőknek köszönhető:

• Ez kulcsfontosságú a diagnózis felállításában és a helytelen gyógyszerek alkalmazásának megakadályozásában.
• Érzékeny információkat tartalmaz, amelyekkel marketing vagy más rosszindulatú célokra visszaélhetnek.

Az intelligens szerződések azonban képesek digitalizálni és titkosítani a betegadatokat, így a hozzáférés csak a jogosult személyekre korlátozódik, így biztosítva, hogy az információk ne kerüljenek rossz kezekbe.

Oktatás: Az intelligens szerződések számos módon felforgathatják az oktatási környezetet. Növelhetik a bizalmi szintet azáltal, hogy digitalizálják a hallgatói nyilvántartásokat, tanúsítványokat és jelvényeket a jogosult hozzáféréssel. Az intelligens szerződések másik fontos előnye a hallgatók és az oktatók jelenlétének nyomon követése és érvényesítése, hogy a rendszerben rögzített órák alapján jóváhagyják a kurzuskrediteket és a fizetést. Ez csökkenti a papírmunkát és biztosítja a rendszer átláthatóságát. Az intelligens szerződések ösztöndíjak diákok közötti elosztására is használhatók bizonyos kritériumok rendszerben történő kódolásával, és az ösztöndíj folyósításával, amint a hallgató teljesítette az összes feltételt.

Ellátó lánc: Az intelligens szerződések átalakíthatják ezt a szektort azáltal, hogy ellenálló képességet és csalásállóságot biztosítanak a rendszerben részt vevő összes fél számára. Ez a technológia felhasználható a munkafolyamatok jóváhagyásának kezelésére és az intelligens szerződésben kódolt összes lényeges formaság teljesítése után az automatikus anyagtovábbítás lehetővé tételére. A szervezet megkerülheti a bizalomépítés hagyományos módjait, ezáltal időt és pénzt takarít meg, valamint kiküszöböli a papírmunkát és a közvetítőt.

Pénzügyi szektor: A bizalmi tényező kiemelkedő fontosságú a pénzügyi tranzakciókban, és ez a szektor számos közvetítővel és folyamattal van tele, amelyek kihasználják ezt a belső jellemzőt. Számos példa van erre, ezek egyike:

A bankok szigorú feltételeket szabnak a hitelek nyújtására, és a legtöbb kisvállalkozás nem teljesíti ezeket, és nem tud forrásokat szerezni a vállalkozásához. Itt jön létre a más forrásokból származó mikrohitelezés. Lehetővé teszi a hitelfelvevők számára, hogy magánszemélyektől vegyenek fel hiteleket úgy, hogy vagyonukat fedezetként tartják. A felek intelligens szerződéseket használhatnak fel azáltal, hogy egyértelműen meghatározzák az eszközök felszámolására vonatkozó utasításokat nemfizetés esetén a hitel visszafizetése érdekében. A rendszer elemezheti az eszköz értékét is, és biztonságban tarthatja azt, hogy megakadályozza a hitelfelvevőt abban, hogy máshonnan forrásokat szerezzen annak felhasználásával. A hitel visszafizetése után a szerződés értelmében az eszköz átkerül a hitelfelvevő kezébe. A mikrohitelezés makro szinten hatással lehet a gazdaságra, és fellendítheti a kisvállalkozásokat.

Összefoglalva:

Intelligens szerződések óriási mértékben javíthatja megítélésünket és drasztikusan megváltoztathatja vállalkozásaink működtetésének módját. A jövőben a meglévő rendszerek redundánssá válhatnak, ami számos hagyományos folyamat megszűnéséhez vezethet. Például a hitelminősítések, az ingatlanértékesítés, a követelések ellenőrzése, a hitelfolyósítás stb. már nem igénylik a közvetítőket, és nem mennek keresztül a hosszú folyamatokon, ezáltal az iparágakat a teljes digitalizáció felé terelve.